A héten ismét elkezdtük az Óvodai beszoktatásomat!
-Hétfőn és kedden még bent volt velem az Anya! Legtöbbször el sem mozdultam mellőle. Az ebédnél pedig még mindig nem igazán ment az asztalnál ülés, mert folyton felálltam!!!
-Viszont szerdától 10:00-ra mentünk és Anya már otthagyott az Oviban! Nagyon-nagyon sírtam, sikítottam.
Ezért mikor az udvaron kint voltunk: Anya meglesett engem, akkor ép Erzsi néni kezét fogva sétáltam.
Azt mondták az Óvo nénik, hogy sokat sikítottam az nap. :o(
De gyűjtöttünk faleveleket is, amiket itthon felragasztgattam egy papírra és másnap bevittük az oviba. Erzsi néni ki is tette a falra!
-Csütörtökön is sokat sírtam, de legalább már nem sikítottam! :o) Anya aznap is megleste, hogy bírom nélküle, akkor már motoroztam az udvaron!
-Pénteken is nehéz volt az elválás. Még mindig sírdogálok....
Pedig pénteken tartották a liba napot és mindenféle játékok voltak a csoportban!!! Mikor beértünk ép szörpivó verseny volt! :o)
Én nem vettem részt egyik játékban sem, csak Márti néni ölében ültem és figyeltem a többieket! Azért itthon vigyorogva meséltem, hogy volt olyan is, mikor bekötötték a gyerekek szemét és pattogatott kukoricával etették meg egymást.....
Mindig jön értem Anya ebéd után és boldogan szaladok, ölelem át a nyakát! Ő pedig, ebben a 3 napban mindig hozott nekem valami kis meglepit, hol varázskifestőt, hol egy kicsi mini ponyt vagy ép egy zsebkönyvet karácsonyi dalokkal, versekkel. Bár már előre mondta, hogy hozzászoktatni sem szeretne ezekhez a meglepetésekhez, de talán az elején így könnyebben megy a beszokás! Persze sok-sok dicséretet is kapok, hogy milyen ügyes vagyok!!! :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése